Minden általunk használt víz az esővízből származik, amely eredetileg lágy víz. Az esővíz a felszíni kőzetrétegen átszivárogva ásványi sókat old ki, pl.: kalcium, magnézium. Magyarországon szinte minden vezetékes és kútvíz tartalmazza ezeket az ásványi sókat. Az ilyen vizet hívják „kemény víznek”, mivel kemény vízkő lerakódásokat okoznak a vízrendszerben.
A kemény víz használatakor fűtőrendszerek hatásfoka romlik, mivel a vízkőlerakódás főleg a fűtőbetéteken, fűtőtesteken okozza a legnagyobb problémát. A betonkemény, vastag vízkőréteg bevonja a meleg vizes bojlerek, mosógépek fűtőszálait, vagy a használati meleg víz előállító kazánok hőcserélőit, de még a csaptelepeket is. A berendezések sokkal több energiát használnak, karbantartásuk sokkal több költséget emészt fel, élettartamuk jelentős mértékben csökken. A konyhában, a fürdőszobában a csempén, csaptelepeken, poharakon mindenütt piszoknak látszó pöttyök láthatóak. Bőrünk, főleg az érzékenyebbeké, zuhanyzás után kellemetlenül viszket. Szappanból és a mosószerekből sokkal többet kell használni.
A háztartási vízlágyító megvédi a vízvezetékeket és a melegvizes berendezéseket a vízkőlerakodás ellen, ami gátolja a vízátfolyást és növeli az energia felhasználást. A készülékeket és szerelvényeket megkíméli és ez által elkerülhetőek a költséges javítások. A mosó- és tisztítószerek felhasználása a lágyított víz használatánál lényegesen csökken. Lágyvíz alkalmazásakor finomabb a kávé, a tea, ragyog a konyha, a fürdőszoba és a csempe. Vasaláskor időt takarít meg, mivel a mosógépben nem gyűrődik annyira a ruha. Autómosáskor a fényezés nem marad foltos.

A vízlágyító berendezés a 201/2001. (X.25.) sz. Kormányrendelet, illetve az Európai Unió előírásait kielégítő hálózati ivóvíz lágyítására alkalmas.
Sokan úgy gondolják, hogy a lágyvíz ivásra nem alkalmas. A kabinetes vízlágyító berendezések ivóvízellátás területén való alkalmazását, az ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOSI HIVATAL 1154/2001 sz. határozatában engedélyezte.

Az ivóvízre vonatkozó magyar szabvány minimum 5 nk° (német keménység) értéket határoz meg. Emiatt a berendezést úgy állítjuk be, hogy az minimum 5 nk° keménységű vizet bocsásson ki.

A jó minőségű, ellenőrzött alkatrészek felhasználása az egyik legfontosabb garanciája a minőségi berendezések forgalmazásának.
A használati útmutatóban leírtak betartásával, az Ön vízlágyító berendezése hosszú időn keresztül megkíméli Önt és családját a kemény víz okozta problémáktól.

A vízlágyító berendezés működése:

A vízlágyító berendezések ioncserés eljárás alapján működnek. A kemény víz átáramlik az ioncserélő gyantán, ahol ioncserével megtörténik a víz lágyítása. A berendezés ioncserélő gyantatöltete a Ca++ és Mg++ ionokat Na+ ionokra cseréli, amelyek magasabb víz hőmérsékleten sem válnak ki. A töltet bizonyos mennyiségű lágy víz letermelése után lemerül, ezért azt regenerálni kell. A regenerálás nagy tisztaságú NaCI oldat felhasználásával automatikusan történik. Regenerálás során a sóléből a Na+ ionok újra a gyantába kerülnek. A berendezés teljesen automatikus, elvégzi az összes tisztítási, regenerálási folyamatot. Üzemeltető részéről csak időszakos felügyeletet, valamint rendszeres só utánpótlást igényel.
A berendezésbe egyszerre több regenerálásra elegendő só tölthető, mivel a berendezés abból mindig csak annyit használ el, amennyi a gyanta regenerálásához szükséges. A regeneráló só kézi adagolása nem szükséges, csak mennyiségét kell ellenőrizni, és szükség esetén után tölteni. A lágyításhoz alkalmazott kiváló minőségű gyanta egyik tulajdonsága, hogy a szemcsék mérete közel azonos. Ez kisebb regeneráló só fogyasztást, így alacsonyabb üzemeltetési költségeket jelent.
A vezérlő automatika a lágyító gyanta regenerálását vízfelhasználási szünetben, éjszakai időpontban, vagy beállítástól függően, kimerülést követően azonnal elvégzi. A regenerálás alatt a berendezés nem változtat a belépő víz keménységén, így az lágyítatlanul jutna a hálózatba.
A vízlágyító gyanta 0,1 nk°-nál alacsonyabb keménységű vizet állít elő. Az ivóvízre minimálisan engedélyezett 5 nk° keménységű víz eléréséhez a vizet lágyítás után mesterségesen fel kell keményíteni. Ezt a lágyított vízhez a felhasználással arányos mennyiségű nyersvíz hozzákeverésével, egy bekeverő szelep segítségévet érjük el. A szelep feladata a nyersvíz és a lágyított víz beállított bekeverésének biztosítása különböző mennyiségű vízelvételek esetén is, így a víz keménységének állandó szinten tartása. A bekeverő szelep a vízlágyító berendezés vezérlő fejére került elhelyezésre, így a lágyítóból már a beállított keménységű víz lép ki.

a-vizlagyitas